WUSHU

RÓLLUNK

GALLÉRIA

ELÉRHETŐSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

WUSHU NAGYVÁRADON

  A Wushu gyakorlása Nagyváradon a ’70-es évek végén, ’80-as évek elején kezdődött. Ebben az időszakban néhány vakmerő, a Kung Fu-filmek által lenyűgözött fiatal próbálta gyakorolni ezt a misztikus sportot. “Önvédelmi kör“ elnevezéssel álcázva, nehezen beszerezhető könyvekből és újságokból tanulva ezek a fiatalok nagy lelkesedéssel edzettek. Titokzatos stílusok bukkantak fel hirtelen, majd ugyanolyan gyorsan tűntek el a süllyesztőben.

A nagyváradi harcművészet élő legendája Burchardt Pál (Pali), az első feketeöves Shotokan Karate-s, az elsők között kezdte a Kung-Fu felfedezését. Napjainkra  az  “öreg harcos”  buddhista Lámává lett, életútja elismerésre méltó.
Az első akinek sikerült erős és elismert szervezetet építenie az Shifu Iancu Nicolae volt.

Korábban sikeres Karate-gyakorló volt, de hivatása a Kung Fu tanulmányozása volt. A  ’80-as évek kezdetén egy csapat lelkes fiatal élén, elkezdte. Shifu Iancu nagyon sokat edzett és példamutatóan szerény volt. Arra kérte tanítványait, hogy idősebb testvérként kezeljék őt és nem mesterként.Ezen attitűd következményeként, tanítványai teljes lelkesedéssel, szívvel-lélekkel gyakoroltak, az edzéseken a legjobb tudásukat adták. Ahifu Iancu edzésprogramja nagyon intenzív volt, 15. órakor kezdődött és 20, 21 órakor ért véget. Egyéni edzésprogramja után a csapatot edzette, majd az edzőtársaival gyakorolt. A csapat tagjai maguk is naponta 16 órakor kezdtek. Ezzel egyidőben, Shifu Iancu mélyrehatóan tanulmányozta az akupunktúrát, asztrológiát és a kínai energetikát

.

A kezdeti stádium jellegének megfelelően, a tehnikai részletek  tanulmányozásának leginkább enciklopédikus jellege volt. Mindenből egy kicsit tanultak, az akkor elérhető tananyagból. Mindez eltartott 1986-ig, amikor a Kínai Wushu csapat Bukarestbe látogatott egy bemutató erejéig. Shifu Iancu beépítette az edzésprogramba a kínai sportolók bemutatójának anyagát. Az edzések különösen bonyolulttá váltak de immár biztosak voltak benne hogy autentikus Kung Fu-t gyakorolnak. Az edzések előtt a haladók  ’Qi Gong’ gyakorlatokat végeztek- a híres ’Pa Tua Qin’ gyakorlatot. Kezdetben leginkább a  ’Shaolin’ stílus legfontosabb formagyakorlatait tanulták a tanítványok, majd később az ’Északi Box’  és a ’Déli Box’ gyakorlatait. Ugyanakkor több más stílust is tanulmányozhattak és gyakorolták a fegyverek használatát is.


   A befektetett kemény munka és a lelkesedés eredményekénk lassan jöttek az eredmények. Elsőként a Karate követői, akik kezdetben a Kung Fu-t egyfajta balettként emlegették- néhány baráti találkozót követően elismerték a csapat értékeit. Következtek a környező városokban tartott bemutatók, melyek eredményeként sorra alakultak az újabb csapatok- az első Nagykárolyban, 1986-ban.
A csapat immár nevet is kapott: ’Hong Long Kwan’, melynek jelentése: ’A Vörös Sárkány Iskolája’.  Ezután, 1987 és 1990 között több erős bukaresti és budapesti csapat tett náluk látogatást, melyekkel a jó kapcsolat később is megmaradt.
Ugyanebben az időszakban, Kínában kidolgozták a kötelező gyakorlatokat az ’Északi Box’, ’Déli Box’ és a ’Tai Qi’  stílusokban. 1988-ban Shifu Iancu a csapatot a ket stilusra felosztva letre kivant hozni ket csapatot: az ‘Északi Box’ és a ’Déli Box’ csapatot. Maximalista lévén elhatérozta hogy csak az egyik ággal mégpedig  a ’Déli Box’ stílussal foglalkozik tovább.Kijelölte egyik legjobb tanítványát, akinek a fizikai adottságai leginkább megfeleltek az Északi Boxnak és rendelkezett vezetői ambíciókkal is, hogy alkosson egy ’Északi Box’ csapatot. Ez a tanítványa volt Romeo Galantai, aki ekkor külön úton indult el, sikeresen vezetve a jelenben is Wushu csapatát. Tevékenységéről többet is megtudhatnak a következő linken:http://www.golddragon.ro.
Az 1990.-ben rendezett F.R.A.M. alapító gyűlésre a csapat szavazati joggal rendelkező képviselőket küldött. 1991-ben a csapat résztvett egy nagysikerű nemzetközi bemutatón.
A  második, F.R.A.M. által szervezett edzővizsgán Shifu Iancunak  nem kevesebb mint 8 tanítványa kapta meg az edzői rangot. Ugyanekkor Shifu Iancu elnyerte az 5 Duan Fekete Öv fokozatot.Ez volt az addigi Wushu mozgalom legpezsgőbb időszaka Nagyváradon.
A nyolc, frissen vizsgázott edző sorra új csapatokat indított, közülük ketten Temesváron kezdtek edzői tevékenységet. Nagyváradon ekkor már a Wushu-tanítványok száma meghaladta a 200-at.
Ebben a fejlődési és kiteljesedési szakaszban a sportolók éppen megfelelő életkorral és felkészültséggel rendelkeztek volna ahhoz hogy bemutatókon és versenyeken bizonyítsanak. Az ország más területein tevékenykedő Wushu-sportolók rövid idő alatt nagy értékű nemzetközi elismerésre tettek szert. Eljött végre a nagyváradi sportolók ideje is. És ekkor, 1991-ben Iancu Shifu aki nem kívánt sportmenedzserré válni, visszavonult a sport-wushutól. Mindig is a tradicionális értékeket tisztelte,  képes volt a semmiből létrehozni egy erőteljes Wushu-szövetséget, de nem találta helyét a sport világában, a csillogó medálok, szponzorok és a  különböző politikák közegében.. Shifu Iancu folytatta azt, amihez a legjobban értett: alapított egy tradicionális Kung Fu csapatot, az 5 elem stílusára építve, melyhez természetesen minden edzője és haladó tanítványa csatlakozott.
Ugyancsak 1991-ben Shifu Iancu kijelölte az egyik edzőjét a sporttevékenység koordinálására. Ebben az évben a Nemzeti Bajnokságon  két sportoló vett részt, mindketten a harc versenyszámban. A mester segítsége nélkül a fiatal sportolók nem boldogultak a sportéletben. Eképpen zsákutcába kerülve, a mester irányítása nélkül a fiatalok többé nem vettek részt  a megmérettetéseken, de a mester továbbra sem kívánt részt venni a sporttevékenységben.. A csapatok többé nem szerepeltek a versenyeken, felbomlott a kapcsolatuk a Föderációval és elveszett egy különlegesen felkészült generáció a sportélet süllyesztőjében.
Mégis, ennek a kornak az aranynemzedéke, azok a lelkes fiatalok megérdemelik hogy felidézzük neveiket, vagy az edzőteremben használt ragadványneveiket:
Lajos, Hóhér, Vampirul ( Dan Micle), Spenót, Matilla, Csaba, Sonea, Calin Flora,Leontin; Marincas, András, Órás, Órás Adi, Juci néni, , Bakó Csaba, Arabandi, Kis Éva, Alice Gallovits, Kis Leo; Erika Erdődi, Böme (Bölöni Melinda), Szilágyi Kinga, Adina (pe atunci Titeica), Jankó Tibike, Kati, Toe, Zoli Papp, Gringo,Dallos Lóri, István Szokolski, Romi Galantai és alulírott, Kovács Géza .
Elnézést kérek azoktól, akiknek neve már nem jut eszembe, arcuk nem veszett feledésbe, most is magam előtt látom őket. A felsoroltak közül Spenót jelenleg New Yorkban edz egy Shaolin mesterrel, István folytatja a Shaolin stílus egyéni tanulmányozását, Órás Shotokan versenyeken indult, Hóhér pedig markáns tagjává vált a Magyarországi Shaolin Szövetségnek.
A sportolók által 1991-ben alapított kereskedelmi társaság amely a sporttevékenység támogatása érdekében jött létre, illetve az edzők egyikének kijelölése a sporttevékenység koordinálása végett, sajnos nem bizonyultak sikeres intézkedéseknek. A csapatok sorra bevégezték tevékenységüket.  Shifu Iancu 1992-ben szörnyű munkabalesetet szenvedett, melynek következtében visszavonult a tradicionális Kung Fu gyakorlásától. 1994-től Shifu Iancu végleg visszavonult a harcművészetek porondjáról. Az edzők és a haladó tanítványok csapata  szétszóródot  külföldön. De, amint azt tudjuk, egy valódi harcművész soha nem hagyja abba végleg az edzést, a szóbeszéd szerint Shifu Iancu továbbra is edz és ez a gondolat örömmel tölt el bennünket.
Shifu Iancu visszavonulása után, 1994 a megmozdulás tovább folytatódott Kovács Géza edző irányítása alatt.